A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kamarakórus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kamarakórus. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 4., csütörtök

Kamarakórus


Kedves Nagykaláris!


Száz éve, hogy 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította Magyarországot, míg a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került. Június 4-ét az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország területében, népességében és gazdaságában hatalmas károkat szenvedett.

Ezek következtében Magyarország környezetében minden tekintetben a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb, a nemzetközi megkötöttségek miatt a legkiszolgáltatottabb ország lett.

Ezzel a videóval emlékezzünk meg a 100 éve megtörtént tragikus eseményre.

Üdv, Mariann néni




2020. május 15., péntek

Kamarakórus


Kedves Nagykaláris!


Az elkövetkezendő három órátokra hoztam Nektek egy videót Fodor Sándor „Neti” bácsiról, Kalotaszeg egyik leghíresebb prímásáról.
Egy hosszabb életrajzi leírás után megismerhetitek életútját és zenei munkásságát.
Akik szeretik ezt a műfajt, és közel állnak a hegedűhöz, azoknak ez a videó kihagyhatatlan! J

Mindenkinek jó zenehallgatást és Sanyi bácsival való ismerkedést kívánok! J

Üdv, Mariann néni

Fodor Sándor „Neti”
(1922-2004)

„Csak nem tudják ezt muzsikálni, csak én, senki a világon… Me’ azok, akik muzsikálták, azok kihaltak.”


Fodor Sándor Neti, Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása, 1922. április 2-án született a Kolozs megyei Gyaluban (Gilau), cigányzenész családban. Apja hegedült, nagyapja és nagybátyja brácsás volt. Ragadványnevét édesanyja után kapta, akit Netinek hívtak. Kisgyerekként kezdte a hegedűtanulást, előbb az apja, majd id. Varga Ferenc „Csipás” tanította saját fiával együtt.

Fiatal korától sokat költözött, először Szucsákba, majd Magyargyerőmonostorra. A katonai szolgálat elől az akkor Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélybe szökött, majd a visszavonuló csapatokkal együtt Magyarországra jött. 1945-ben tért vissza Szucsákba, ahonnan 1960-ban költözött Egeresre. 1977-től Kisbácsban lakott.

Neti azon utolsó nagy prímásnemzedékhez tartozott, akik még az erdélyi hangszeres- (vonós) zene virágzásakor születtek. Muzsikált az év minden ünnepén, hiszen ekkoriban még parasztzene volt a keresztelőn, esküvőn, siratáskor és minden jeles napon. Az 1980-as évektől kezdődően azonban Neti megérte ennek a zenének a kiveszését is a faluból, és kénytelen volt a falusi muzsikus kiszolgáló szerepéből adódóan megtanulni a legújabb divattáncokat is. De sosem felejtette, jelenlétével óvta a hagyományokat, a zenét.

Amikor Fodor Sándor Neti Budapesten járt, az itteni, polgárosodott cigányprímások románosnak találták a játékát és egy kicsit lenézően bántak vele, jóllehet nem kezelték nála ügyesebben hangszerüket. Akinek viszont füle és szíve van a zenéhez, az Netit hallva nagyon hamar rájön, hogy milyen kivételes muzsikus ő. Fantasztikus vitalitása, kreativitása zenéjében a nagy prímások utolsó nemzedékének üzenetét hordozza.

“Neti”aktív előadó, tanár és gyakori vendég volt a népzenei táborokban, Amerikától Kalotaszentkirályig. Játéka CD-ken és megszámlálhatatlan mennyiségű gyűjtött anyagon hallható, portréfilmjét televíziók vetítették, videón is kapható. 1998-ban a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterétől megkapta a Népművészet Mestere címet. Repertoárja kimeríthetetlen volt, mindig meglepte közönségét egy-egy, még sosem hallott dallammal. Nyitott, élénk, közvetlen ember volt, barátságos, soha nem lekezelő. Zenéje mellett ezen tulajdonságaival szerzett világszerte magának nagyon sok őszinte barátot, csodálót.

Halálával korszak zárul le a kalotaszegi hangszeres népzenében, de a táncházmozgalom is veszít egy igazi nagykövetet.

A zenei hagyatékát tanítványai szerte a világon, Erdélyben, a családból fia, ifj. Fodor Sándor viszi tovább.




2020. május 8., péntek

Kamarakórus


Kedves Nagykaláris!


Fületeknek, szemeteknek egy kis kalotaszegi muzsika és tánc! J
Kellemes hétvégét és további szép napot kívánok!
Üdv, Mariann néni




2020. április 24., péntek

Kamarakórus


Kedves Nagykaláris!


A mai órán ismerkedjetek meg Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtővel, aki nagy szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében.

Jó videó nézést és kellemes hétvégét kívánok!

Üdv, Mariann néni






2020. április 17., péntek

Kamarakórus

Kedves Nagykaláris!


A mai napra hoztam Nektek egy kis leírást Kalotaszegről, hogy közelebbről is jobban megismerhessétek, s hogyan kötődik Mérához.

Jó olvasást és kellemes hétvégét kívánok Nektek! J

Üdv, Mariann néni

KALOTASZEG

Az erdélyi Kalotaszeg a magyarság egyik leghíresebb néprajzi tája. Kalotaszeg a magyar paraszti művészet csúcsteljesítményét nyújtotta szinte minden műfajban a viselettől a hímzésig, a fafaragástól az építkezésig, a zenétől a táncig. Hírneve a 19. század végétől formálódott művészek, kutatók, arisztokraták, sőt a királyi udvar hathatós közreműködésével.
Kalotaszeg többségében református magyarsága közel 40 településen lakik a Bánffyhunyad és Kolozsvár közötti mintegy 50 km hosszan elnyúló táj völgyeiben. Magyar lakosainak száma mára már nem éri el a 15 ezer főt.
A modernizálódás ellenére is a helyi hagyományok egy része a legutóbbi időkig megmaradt. A viseletmegtartást a református egyház is biztatja, konfirmációkor, nagy ünnepeken, közösségi alkalmakkor még előkerül a hagyományos öltözet. Vannak még működő zenekarok, a híres zenészcsaládok fiatalabbjai még muzsikálnak, a tánctáborok és együttesek hatására a táncokat sok gyerek és fiatal megtanulja. Nem egy házban még szívesen megmutatják a tiszta szobát, akadnak még kiváló fafaragók, bútorfestők, készül még bujka, párta, fersing, kötény, mejjrevaló,  értenek még az asszonyok a varrottas készítéséhez. A kalotaszegieknek fontos, hogy a néphagyományaik megélése által újra és újra megerősödjenek önmagukban.
Kalotaszeg Kolozsvárhoz közelebb eső felén, a Nádas mentén, Méra az egyik leghagyományőrzőbb közössége a vidéknek.  Zene- és tánckultúrája fogalommá vált a táncházmozgalomban; a Szent György napkor megrendezett tavaszi juhmérés szokásanyaga és a még mindig élő, alakuló viseletének gazdagsága unikális.


Muszka Ilona és György
Mindketten Erdélyben születtek és Mérán nőttek fel. A tánc, a viseletkészítés és a hagyomány szerves része az életüknek. Egy művészeti iskolában táncot oktatnak az érdeklődőknek, az óvodásoktól a felnőttekig. Egyik legfontosabb elismerésük a “Népművészet ifjú mestere” állami kitüntetés.
 Számos országban vettek részt fesztiválokon és táborokban, ahol a gazdag magyar kulturális örökséget a táncon, viseleten keresztül legjobb tudásuk szerint igyekeztek átadni, megismertetni az emberekkel.


Pálfi Enikő
1975. augusztus 3-án született Mérában, ahol most is él. Tanulmányait Mérában és Kolozsváron végezte el. Jelenleg a Mérai Iskola református vallástanára. A Kallós Alapítvány és a Magyar Művelődési Intézet által szervezett Népi Játszóházi Foglalkozásvezető vizsgát tett.
Már gyermekkorában megismerhette a helyi szokásokat, a népi varrottasokat, a gyöngyözést, valamint a kalotaszegi népzenét és népdalkincset. A néptáncba családtagjai vezették be, majd felcseperedve a helyi tánccsoport tagja lett. Szintén családjának köszönhetően tanulhatta meg a különböző varrási technikákat és a gyöngyfűzést, melyeket különböző rendezvényeken, iskolai szakkörökön is oktatja.



TÖTSZEGI ANDRÁS
1957-ben született Mérán, egy olyan kalotaszegi közösségben, amely a felhalmozott hagyományos tudás presztízsének köszönhetően megőrizte erős lokális, regionális identitását a paraszti közösségek bomlásának időszakában is. Műszaki végzettsége mellett e hagyományos tudás továbbörökítésében vállalt aktív szerepet közel négy évtizede. A helyi hagyományőrző tánccsoportnak alapító tagja, hosszú időn keresztül vezetője volt, a Mérai Hagyományőrzők Egyesületének pedig alapító elnöke.
Számos erdélyi közösségben végzett néptánc-gyűjtést. Előadóként, a kalotaszegi néptánc oktatójaként tevékenykedett Romániában, Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Norvégiában, Svájcban és Japánban egyaránt.


TÖTSZEGI TEKLA
1964-ben született Gyergyóditrón. Néprajzkutatóként az Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársa, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatója. Magyar–francia szakot végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, 2007-ben pedig ugyanitt szerezte meg a PhD fokozatot. Főbb kutatási területe a népi viselet- és lakástextil-kultúra. Kalotaszegi, mérai lakosként aktív szerepet vállalt a közösség hagyományőrző tevékenységeiben.


TÖTSZEGI ANDRÁS
Kolozsvárott végzett a Sapientia Erdélyi Magyar TE Filmművészet, fotóművészet, média szakán, master fokozatot a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetemen szerezte. Hatéves korától táncol a mérai hagyományőrző tánccsoportban, néhány évig annak gyermekcsoportját is vezette. A kalotaszegi diákokból és egyetemistákból 2009-ben alakult Kalotaszeg Néptáncegyüttes alapító tagja.

2020. április 3., péntek

Kamarakórus

Kedves Nagykaláris!


Közeleg a hétvége, és jövő héten már nem lesz óránk, mivel elérkezik végre hozzánk a tavaszi szünet, így egy szép Kalotaszegi muzsikával kívánok Nektek nagyon jó kikapcsolódást és pihenést erre az időszakra! J

Mielőtt meghallgatnátok a Téka Együttest, elhoztam Nektek az egyik legszebb és legtöbbször hallgatott zeneszámomat a Kalyi Jag roma együttestől! A szám címe: Mori Shej, Sabina.
A Kalyi Jag vezetője, Varga Gusztáv, a Téka Együttes műsorában is felszólal majd, és énekelni is fog a videó végén egy kicsit, érdemes lesz őt is meghallgatnotok! Mielőtt megnéznétek és meghallgatnátok ezt a videót hoztam a Kalyi Jag együttesről egy rövid, bemutatkozó szöveget.


Kalyi Jag Együttesről:
A magyarországi világzene-mozgalom történetében kirívó súlya van a roma népzenének, s így az azt elsőként újraértelmező Kalyi Jagnak. A Nagyecsed és Budapest között ingázó munkásfiatalokból 1978-ban alakult együttes úgy őrizte meg az autentikus magyarországi cigányzenék - „igazi” hangszerek helyett használati eszközöket (kannát, kanalat), illetve szájjal képzett bőgőhangot alkalmazó - hagyományát, hogy az a hetvenes évek városi fiataljai előtt is frissnek tűnjön. A táncházmozgalom és a beatzene közös hatására gitárra „hangolt” feldolgozásaik előtt nemcsak az ifjúsági klubok nyíltak meg, de a nyugati pódiumok is, s ez oda vezetett, hogy 1987-ben háromlemezes szerződést kötött velük a Hungaroton. Ezek az albumok - kivált a Kalyi Jag és a Lungoj O Drom Angla Mande címűek - megkerülhetetlen befolyást gyakoroltak hazánkban a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján beköszönt cigány népzenei hullámra.
Az Európa-díjtól a „Kisebbségekért” díjig jó pár rangos hazai és nemzetközi kitüntetéssel elismert zenekar végigturnézta a világot, hosszú évek óta roma művészeti egyesületet és szakiskolát működtet, s az együttes vezetője Varga Gusztáv.




A Kalyi Jag néven egy iskolát is működtetnek Budapesten, ennek a történetéről az alábbi linkre kattintva tudtok olvasni:






Kalyi Jag - Mori Shej, Sabina







Téka Együttes műsora







Jó pihenést és kikapcsolódást kívánok Nektek a tavaszi szünetre! 








Üdv, Mariann néni



2020. március 27., péntek

Kamarakórus

Kedves Nagykaláris!

Remélem, jól vagytok, nagyon hiányoznak a Veletek való közös énekelgetések, beszélgetések.
Ha van, egy 1-2 perc szabadidőtök kérlek, írjátok le nekem, hogy hogy telt a hetetek erre az email címemre: tanulo9876mail.com

A mai órára azt kérném tőletek, hogy rövid beéneklést követően énekeljétek el otthon a mérai népdalcsokrotokat.



Egy hangfelvételt osztok meg veletek az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívumából, ebben benne van a második tanult népdalotok, a "Fehér fuszulykavirág".

Itt tudjátok meghallgatni!



További adatok a népdalotokról:




Örömteli zenehallgatást, és kellemes hétvégét kívánok Nektek!










    Üdv, Mariann néni

2020. március 20., péntek

Kamarakórus

Kedves Nagykalárisos Leánykák!

Most egy időre itt fogunk találkozni, a digitális világ éterében. Sajnálom, hogy idén nem jutottunk el a Városi Népdaléneklési Versenyre, de úgy gondolom, hogy a belefektetett energiátok, munkátok és tudásotok emiatt nem fog elveszni, sőt, csak egyre jobban gyarapodni fog. Kérlek Benneteket, hogy a már megtanult népdalcsokrotokat énekeljétek el otthon szeretteiteknek vagy magatoknak.

A mai órára hoztam nektek három videót. Mindhárom felvételen ugyanaz az előadó fog szerepelni a saját bandájával. Azért is csempészem be ezt a mai órátokra, mert ez a személy elég elismert művész Magyarországon, Erdélyben és az egész világon. Szeretném, ha közelebbről is megismerkednétek vele és muzsikájával.
A másik felvételen el fogja játszani és énekelni a népdalcsokrotokban szereplő első ismert mérai népdalt, a „Gyöngyvirágos a türei nagytemplomot”.
A harmadik videóban pedig Kalotaszegi dallamokat fogtok hallani.
Miután meghallgattátok ezt a három videót, írjátok le egy üres lapra a személyes véleményeteket az előadóról. Fényképezzétek le és küldjétek el a tanulo9876@gmail.com e-mail címemre.

Egy kis leírás a művészről, Tcha Limbergerről:













Tcha Limberger eredetére nézve félig flamand, félig szintó zenész. Brüsszelben él, de a világ számos táján megfordult és muzsikált már, többek között Budapesten és az erdélyi Kalotaszegen hosszabb ideig élt is. A magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, de emellett legalább nyolc másikat is. Három különböző műfajt játszó együttest vezet, a Budapest Gypsy Orchestra, a Kalotaszeg Trió és a Les Violins de Bruxelles fellépéseit nem is mindig egyszerű összehangolni. Hagyományos zenéinket a világ legváltozatosabb színpadain játssza és népszerűsíti évek óta – és ebben az sem akadályozza meg, hogy születésétől fogva vak. Mostanában ritkán jár Magyarországra, legtöbbször Nagy-Britannia, Írország, Brüsszel, Párizs koncerttermeiben tűnik fel.


Jó zenehallgatást kívánok!










        Üdv.:
        Mariann néni